És igen! és Yes! És Ja! Áttörtük Meredittel az álomhatárt! Bár, a hasam még mindig nagy, de azért ez most nagy lendületet ad a későbbiekre is. Kicsit sok ment le rólam most, de ez betudható annak, hogy ugye volt egy böjtölésem, ám nem esett jól. Most sokan kérdezhetik, hogy oké, rendben, viszont miket eszem, iszom. Inni vizet minden mennyiségben, mellette esténként facsarok narancsot. A pezsgőtablettákból is szoktam bekeverni magamnak, sokan nem helyeslik, én szeretem és nem adagolom túl. Az evés már más tészta! Akarom írni más zöldség! Igyekszem változatosan enni, például a mai napomat leírom: reggelire 2 db kétszersült, csirkemell sonkával, kápia paprikával, ebéd: ropogós pontyszelet, kerti salátával, vacsora: főtt tojás, kígyóuborkával vagy önmagában vagy kétszersülttel. Általában csirkemellet eszem ebédre, de ma nem volt itthon, a vörös húsokat is előnyben részesítem, de csak mértékkel. Ez már az évek alatt, így fejlődött ki bennem. Ami nagyon hiányzik az a rizs! Nagyon szeretem! De a siker érdekében lemondok róla! Most azért nagyot sóhajtottam. Tudják, hogy Kínában 44 fajta különböző rizs készítési forma van, Ismerik a….na, abbahagyom, nem kínzom magam tovább! Egyébként, az tök érdekes, hogy úgy összességében nem vagyok éhes, de amikor rám tör, olyan erővel zuhan rám, mint meteor a Föld golyóra. Mióta tart az inzulin rezisztencia programom, a hatodik hűtőajtót kellett megvennem, annyiszor téptem fel… De ajtó ide, ajtó oda, a súlyom szép lassan, mint a búvópatak a hegyek között csordogál lefelé.