Csak ülök a gép előtt és egy pici vigyor van a fejemen. Nem azért, mert fogorvosnál voltam. Ha-ha-ha! Megkímélem olvasóimat az ilyen jellegű poénoktól. Szóval, lányaim beálltak mellém, mert az egyik este szentenciát tartottam nekik arról, hogy nem ehetnek mindent össze-vissza, csak azért mert fejlődésben lévő szervezetükről van szó. Így tehát, – hogy támogassanak a helyes út visszatalálásához, azt eszik, amit én. Persze, én sokkal kevesebbet…És ez komoly! Bevallom, így könnyebb, nincs csábítás, nincs gyengeség, nincs, hogy én csak egy kis falattal megkóstolnám az íze véget. Az eredményt Meredith is meghálálta, ezért kapott egy rakott burgonyát, – kizárólag diétás elemekkel a leányaimtól – ajándékba.
