Ma értesítést kaptam a legnagyobb közösségi portáltól, hogy bizony február 2.-n Barátság napja van. A munkahelyemen mindenkit végig pusziltam, ölelgettem. Bár, tudják, hogy általában ilyen vagyok, azért mindenki csodálkozott. A kis fekete zakómban illegettem magam, jobbra-balra. Végül is, karácsony óta közel 6 kilótól szabadultam meg. Akkor még nem fotóztam mérleget, de hogy a blogot követőket megnyugtassam, az elemek ma megérkeztek. Ráálltam. Na, fotó most nincs, de azért kacér ez a kis drága. Három nővel élek együtt már 7 éve. A legidősebbel már 15 éve, de lassan szonettet is tudok írni egy tárgyhoz. Jó-jó érzem, hogy tombol a tömeg, hogy ezen sorokat megosszam mindenkivel, ám erre még várni kell. Szemérmes vagyok! Viszont a fürdőszobába bekerült egy Jácint. Azon gondolkodom, hogy mi legyen a mérleg neve. Biztosan valami női név kell. Ők ilyen hajthatatlanok! Vannak tippjeim, de akkor a versenyt meghirdetem. Női nevek tippeket várok. Ma a Barátság napján. Hogy nevezzem? Egy picit Petőfit is becsempészem. Bár, nem autentikusan, de ezt nézzék el egy forradalmártól! Ma is mindenkit szeretek. Csak azon filózom, hogy a mérleget hogyan teszem be a kispárnám alá? Ötletek? Nevek? Segítséget kérek! És végre nem a főorvostól. Bár, ma Barátság napja van. Doktor úr?
